facebook（https://www.facebook.com/weborvos/）
Aktuális（https://weborvos.hu/aktualis/）
Egészség（https://weborvos.hu/egeszseg/）
Gyógyulás（https://weborvos.hu/gyogyulas/）
Psziché（https://weborvos.hu/psziche/）
Horizont（https://weborvos.hu/horizont/）
Aktuális（https://weborvos.hu/aktualis/）
Egészség（https://weborvos.hu/egeszseg/）
Gyógyulás（https://weborvos.hu/gyogyulas/）
Psziché（https://weborvos.hu/psziche/）
Horizont（https://weborvos.hu/horizont/）
Aktuális（https://weborvos.hu/aktualis/）
Egészség（https://weborvos.hu/egeszseg/）
Gyógyulás（https://weborvos.hu/gyogyulas/）
Psziché（https://weborvos.hu/psziche/）
Horizont（https://weborvos.hu/horizont/）
Weborvos（https://weborvos.hu/）
Horizont（https://weborvos.hu/horizont/）
Új adatok a menopauza és az agyi erek kapcsolatáról
Radnai Anna（https://weborvos.hu/szerzo/anna-radnai/）
Közzétéve:
2026. 11. 09. 16:00
- Fotók: Dreamstime
• 4 perc olvasás
Állítsd be, hogy a Weborvos az elsők között legyen a Google-találatokban!（https://google.com/preferences/source?q=https%3A//weborvos.hu）
Egy új kutatás szerint a hosszabb reproduktív életszakasz kedvezőbb agyi érrendszeri mutatókkal társulhat idősebb nőknél. A vizsgálat a természetes hormonális változások és az agyi kisérbetegség kapcsolatára irányítja a figyelmet.
hirdetés
A menopauza nemcsak a menstruáció megszűnését jelenti. A hormonális változások a szervezet számos működését érinthetik, köztük a csontanyagcserét,（https://weborvos.hu/aktualis/csontritkulas-tevhit-kezeles/） a szív-érrendszert és az idegrendszert is.
Az ösztrogének agyi működésben betöltött szerepét régóta vizsgálják, ám továbbra sem tisztázott, hogy a női hormonális élettörténet miként függ össze az agy ereinek időskori állapotával. A Karolinska Intézet és több nemzetközi kutatóhely munkatársai erre keresték a választ egy, a Neurology folyóiratban megjelent tanulmányban（https://www.neurology.org/doi/10.1212/WNL.0000000000218706）.
Több mint 350 nő agyi MRI-felvételeit vizsgálták
A kutatásban 352, a vizsgálat kezdetén 70 év körüli, kognitív károsodást nem mutató nő vett részt. A résztvevőkről agyi MRI-felvétel készült, majd öt évvel később 205 nő esetében ismét elvégezték a képalkotó vizsgálatot. A kutatók olyan elváltozásokat kerestek, amelyek az agy kisereinek állapotáról adhatnak információt. Ezek közé tartoztak
az agyi fehérállomány eltérései,
a mikrovérzések,
az úgynevezett lakunák,
valamint az erek körüli terek tágulatai.
Az agyi kisérbetegség azért fontos kutatási terület, mert összefügghet a stroke, a kognitív hanyatlás és a demencia kialakulásával.
hirdetés
A képalkotó eredményeket a nők hormonális élettörténetével vetették össze. Figyelembe vették többek között az első menstruáció és a menopauza időpontját, valamint a korábbi hormonális fogamzásgátlás és menopauzális hormonkezelés alkalmazását.
Számíthat, hány évig tartott a reproduktív életszakasz?
A vizsgálatban a reproduktív életszakasz átlagosan 37 évig tartott. Ez az első menstruáció（https://weborvos.hu/egeszseg/5-menstruacios-jel-amit-nem-szabad-figyelmen-kivul-hagyni/） és a menopauza közötti időszakot jelenti.
Az eredmények szerint a hosszabb reproduktív életszakaszhoz kisebb agyi kisérbetegség-terhelés társult.
A kutatók számításai alapján minden további reproduktív évhez körülbelül 8 százalékkal alacsonyabb becsült esély kapcsolódott arra, hogy az MRI-felvételeken a kisérbetegség legalább két jelét azonosítsák. Az összefüggés azért érdekes, mert a hosszabb reproduktív életszakasz általában hosszabb természetes ösztrogénhatással jár együtt . Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ösztrogén önmagában magyarázná az eltéréseket. A reproduktív élettörténet számos más biológiai és életmódbeli tényezővel is összefügghet.
Ráadásul a természetes reproduktív életszakaszra vonatkozó statisztikai eredmény a többszörös összehasonlítások korrekciója után már nem volt egyértelmű. A megfigyelés tehát további kutatásokat indokol, de önmagában nem bizonyít védőhatást.
A korábbi hormonkezelést is vizsgálták
A résztvevők mintegy 61 százaléka korábban részesült vagy a vizsgálat idején is részesült menopauzális hormonkezelésben.
A kutatók ebben a csoportban kedvezőbb eredményeket találtak az agyi kisérbetegség összesített mutatóiban és a fehérállomány szerkezeti épségét jellemző MRI-mérésekben. A nagyobb kisérbetegség-terhelés becsült esélye az egyik elemzésben 59 százalékkal alacsonyabb volt. Ezek az összefüggések a statisztikai korrekció után is fennmaradtak. Ugyanakkor a kutatók nem rendelkeztek minden résztvevő esetében részletes adatokkal a hormonkezelés típusáról, adagjáról, időtartamáról és megkezdésének időpontjáról.
A vizsgálat nem igazolta, hogy a hormonkezelés megelőzné a demenciát, a stroke-ot vagy más idegrendszeri betegségeket.
Mit jelentenek valójában az eredmények?
A kutatás egyik erőssége, hogy a résztvevők hormonális élettörténetét részletes agyi képalkotó vizsgálatokkal（https://www.egeszsegkalauz.hu/vizsgalat/koponya-mri/）vetették össze, és egy részük állapotát öt év elteltével is értékelték. Viszont megfigyeléses vizsgálatról van szó. A bevont nőket nem véletlenszerűen osztották hormonkezelésben részesülő és nem részesülő csoportokra, így a különbségekben más egészségi, társadalmi vagy életmódbeli tényezők is szerepet játszhattak.
A kutatás ráadásul nem mutatott ki egyértelmű különbséget az agyi fehérállományi elváltozások vagy az Alzheimer-kór szempontjából fontos agykérgi területek ötéves változási ütemében. Az eredmények ezért elsősorban az agyi erek és a női hormonális élettörténet lehetséges biológiai kapcsolatának megértéséhez járulnak hozzá.
A hormonkezelésnek onkológiai kockázatai is vannak
A menopauzális hormonterápia bizonyos esetekben, elsősorban súlyos vagy az életminőséget jelentősen rontó változókori tünetek kezelésére jöhet szóba. Alkalmazása egyéni orvosi mérlegelést igényel, mivel a kezelésnek daganatos és szív-érrendszeri kockázatai is lehetnek .
A kombinált, ösztrogént és progesztogént tartalmazó szisztémás hormonkezelés növelheti az emlőrák kockázatát. Az ösztrogén önmagában, ép méh mellett alkalmazva a méhnyálkahártyarák kockázatát emelheti, ezért ilyen esetekben általában progesztogén adására is szükség van.
A kockázatok nem minden készítménynél és alkalmazási módnál azonosak. Jelentőségük függ többek között a kezelés összetételétől, időtartamától, az életkortól és az egyéni kórelőzményektől. Egyes szisztémás hormonkezelések a vérrögképződés és a stroke kockázatát is növelhetik.
Mindezek miatt a menopauzális hormonkezelés nem tekinthető általános betegségmegelőző módszernek, és az agyi erek védelmére vagy a demencia megelőzésére sem indokolt bevetni.